Tisztelet a bátraknak

Orbán Viktor: Együtt vagy sehogy, ez ’48 üzenete

2015. március 15.
a a a

A magyar történelem páros vezércsillaga a szabadság és a nemzeti függetlenség – jelentette ki március 15-i ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök a Múzeumkertben. „Az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre, csak az erősek maradnak fent. Mi, magyarok egy nagy korszak küszöbén állunk” – mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés” – kezdte Orbán Viktor ünnepi beszédét a Múzeumkertben. A miniszterelnök a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem páros vezércsillagának, vérvonalának, egyben céljának, értelmének és mércéjének. Mint Orbán Viktor elmondta: az országot nekünk magunknak kell berendezni úgy, ahogy nekünk testhez álló, megszervezni úgy, hogy minket szolgáljon, élni benne azon a nyelven, amit csak mi értünk, és azzal a kultúrával, amit csak mi adhatunk a világnak. A magyar történelem létparancsolata úgy szól: függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között; földet, hazát megvédeni; saját szabad magyar világot teremteni – tette hozzá.

„1848. március 15-e arra tanít, hogy sikerülhet nálunknál nagyobbakkal egyenrangúnak lenni. Talán azért vagyunk már 167 éve beleszerelmesedve, mert ezt a forradalmat már az első napon megnyertük” – mondta a kormányfő. Március 15-ét felidézve úgy fogalmazott: reggel 6 ember indult el a Pilvaxból, délelőttre több százan, délre több ezren, délutánra pedig már több tízezren voltak: „Facebook nélkül”.

A forradalmat pedig hiába verték le, mi „győztesnek éreztük és azóta is győztesnek érezzük magunkat”, mert mindig tudtuk, hogy igazunk volt, és tudta ezt az egész akkori világ, még azok is, akik elnyomtak bennünket – mondta. Mindezért nagy árat fizettünk: a miniszterelnök, az aradi vértanúk, a legnagyobb magyar költő, mintegy 25 ezer honvéd adta életét a szabadságért és a hazáért.

„Eltelt 167 év, de a magyar sors lényege nem változott: a magyarok keményen dolgoznak fennmaradásukért, a biztonságért, a megbecsülésért, hogy családjuk, gyermekeik boldoguljanak, hogy legyen egy hely, ami az övék, helytállásukért pedig elvárják az őket megillető tisztelet” – jelentette ki beszédében Orbán Viktor.

Orbán Viktor: együtt leszünk sikeresek
Mint a miniszterelnök elmondta, a rendszerváltás után 20 év kellett ahhoz, hogy együtt tanuljuk meg újra: ha nem fogunk össze, ha nincs erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, ha nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz. Mert annak haszna „a spekulánsok, az óriás vállalatbirodalmak, a pénzügyi hatalmak zsebébe, más országokba” vándorol, éppúgy, mint „amikor a Habsburg Birodalom hátsó udvara voltunk”.

Az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban. „Együtt vagy sehogy, ez volt a ’48-as forradalom leckéje is”. Orbán Viktor szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni.

 

Összefogás, kitartás, hit

Ünnepi beszédében a miniszterelnök elmondta, a szabadság azt jelenti: minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon. „Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából”. Magyarország Európa része, és jövőjét a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani. Hozzátette: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Ezt úgy példázta: „mi pontosan tudjuk, hogy nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt”.

Bár a forradalom óta eltelt 167 év, a lényeg nem változott: az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, és „ebben csak magunkra számíthatunk”. „Az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre, csak az erősek maradnak fent. Mi, magyarok egy nagy korszak küszöbén állunk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Tisztelet a bátraknak, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta szavait a kormányfő.

 

Tarlós István: a célokért ma is vívni kell

Tarlós István ünnepi beszédében a Múzeumkertben kiemelte: 1848 az újkori magyar történelem meghatározó eseménye, „a célok eléréséért azonban ma is vívni, küzdeni kell, amire csak a bátrak képesek”. Tarlós István azt mondta, tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni, ami összefogás nélkül nagyon nehéz.

„Ahol az összefogás helyett a széthúzás igazgat, ahol egyéni vagy szűk csoportérdek valamilyen ideológia alapján megelőzheti a közérdeket, ott nincs erős állam”. A főpolgármester szavai szerint ma Magyarországon és Budapesten azzal a kérdéssel kell szembenézni: „merünk-e előre lépni és a 2010-ben elkezdett utat folytatni, a nemzetért, a családokért cselekedni a béke és az egyetértés lehetőségét keresve. Március üzenete, hogy igen”.

 

Díszmenet a Várba

A Nemzeti Múzeum lépcsőjén tartott ünnepi műsorban fellépett a Honvéd Férfikar, Keresztes Ildikó, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, Bihari János Táncegyüttes, Csík János és barátai, a Budapest Helyőrségi Zenekar.

A megemlékezést követően hagyományőrző huszárok és a Budapest Helyőrségi Zenekar vezetésével ünnepi díszmenet indult a budai Várba.


forrás: józsefváros.hu

Hírkép galéria

Az oldalon megjelenő hírekhez tartozó képek gyűjteménye.

Program