Interjú Kocsis Mátéval

Nemzeti konszenzusra lenne szükség az illegális bevándorlás kérdésében

2015. augusztus 17.
a a a

Az illegális bevándorlás könnyen visszafordíthatatlanná váló, hosszú távon beláthatatlan következményeket hordozó nemzeti és európai sorskérdés, ezért az ellenőrzés és a belépés rendjének szigorítása megkerülhetetlen – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Kocsis Máté. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az ország és a jövő generációk biztonságának közös nemzeti minimumnak kellene lennie, de a hazai baloldallal nem lehet ilyet kialakítani. Kocsis Máté beszélt a személyét ért támadásokról és a kormány kommunikációs hibáiról is. A politikus egyébként a héten Zánkán nyaralt a feleségével és éppen kilenc hónapos kisfiával, lapunknak is még szabadsága idején adott interjút.

– Kiheverték már Ungár Klárát?

– Elsősorban Ungár Klárának kell saját magát kihevernie. A feleségem még nem túl edzett, ezért őt megviselte a rengeteg, névtelenül küldött trágár e-mail, levél és komment, de már nem foglalkozik vele. Persze, ettől még elfelejteni nem fogjuk Ungárnak, amit tett.

– Jól érzékelhető, hogy nem kedveli a volt politikust.

– Azelőtt sem tartozott a kedvenceim közé, mielőtt ránk támadt, de amit most gondolok róla, nem szívesen mondanám el. Mint nőt tisztelem, de politikusként nagyon lesújtó a véleményem róla. Aki csak úgy tud egy kis médiafigyelmet magára irányítani, hogy hazudozik, vagdalkozik és ezzel durván megsérti mások családi és magánéletét, az több, mint ízléstelen. A politika íratlan szabályai pedig kifejezetten tiltják az ilyesmit. Amúgy nem ismerem, a bíróságon találkozunk majd először. Több szót nem érdemel az ügy.

– Valahogy önt mindig megtámadják valamivel.

– Közszereplő vagyok, el kell viselnem. Azok közé a politikusok közé tartozom, akikről már mondtak mindent, meg annak az ellenkezőjét is. Egy határig nem kell ezzel foglalkozni, olykor még szórakoztató is. Nem zavar, hogy idegesek tőlem a túloldalon, és amivel csak lehet, le akarnak járatni. A mi munkánk ilyen, aki ezt nem bírja, csináljon mást.


– Nem csak ön perel, önt is perelik. Most éppen a Magyar Helsinki Bizottság a migránsokkal összefüggésben tett internetes bejegyzése miatt. Mit szól a szervezet lépéséhez?

– Örülök neki, legalább bíróság előtt is felfedhetjük a II. János Pál pápa tér két héttel ezelőtti valóságát, hogy azokban a napokban mit műveltek ott az illegális bevándorlók. Most már jobb a helyzet, több a rendvédelmis a környéken, több takarítót rendeltünk oda és a Keletinél is megnyílt a tranzitállomás. Ám ami két-három hete volt ott, az szinte fölfoghatatlan. Annyi lakossági panasz, közterületi és városüzemeltetési probléma egy helyen még talán sosem volt a kerületben, mint akkor, ott. A polgármesternek pedig az a dolga, hogy mindezt szóvá tegye és megoldja.

– A sajtó bizonyos része azonban megpróbálta cáfolni az ön állításait a téren kialakult helyzettel kapcsolatban.

– Az ellenzéki sajtónak ez a politikai feladata. Az illegális bevándorlók pártját fogják a baloldali pártok is, így sajtómunkásaik is ezt teszik. Megható fotókat és szép történeteket tesznek közzé a migránsokról, holott a valóság azért enyhén szólva is más. Ha úgy lenne, ahogy beállítják, senkinek nem lenne problémája egész Európában. De nem úgy van.

– Egy, a kormányellenes megmozdulásokról ismert VIII. kerületi ellenzéki aktivista, Misetics Bálint szerint azért van a kerületben migrációs válság, mert ön nem teszi a dolgát.

– Eddig azt mondták, hogy nincs is migrációs válság. Most már ezek szerint mégis van, de én vagyok az oka. Ez nem komolyan vehető álláspont. Tekintsük egy véleménynek a nyolcvanezer józsefvárosi közül, csak az övét közölte a ballib média, másokét nem.

– Ugyancsak Misetics Bálint azt is írta, hogy soha olyan biztonságban nem érezte magát az általa következetesen Köztársaság térnek nevezett városrészben, mint most, hogy tele van nagyon kedves fiatal menekültekkel. A környék többi lakója is így gondolja vajon?

– Ön is tudja a választ. Mint véleményt tiszteletben tartom, de a valóságtartalmával nem értek egyet. Mint mondtam, ennyi panaszt egy környékről még soha nem kapott az önkormányzat. Ismétlem, ez egy álláspont a sok közül, ennyi. A PM-es aktivista ezt elsősorban az ott lakókkal vitassa meg.

– Már februárban nyilatkozott arról, hogy a VIII. kerületben nő a bűncselekmények száma az akkori, főként a Balkánról érkező migránsok miatt. Most milyen a bűnügyi helyzet a tágabb fővárosban?

– Budapest lakói nem érzékelnek annyit az illegális bevándorlással kapcsolatos problémákból, mint amennyi van valójában. Ez a rendőrség és a társ­szervek kiemelt és profi munkájának köszönhető. A Fővárosi Önkormányzat rendészeti tanácsnokaként több információ­val rendelkezem, mint egy átlag hírfogyasztó, látom, mennyi többletmunkát jelent a BRFK-nak, hogy a migrációs hullám közepén is fenntartsák a rendet és garantálják a budapestiek biztonságát. Köszönet érte nekik.

– A bevándorláspártiságból vagy bevándorlásellenességből lehet nagyobb politikai hasznot húzni?

– Ez nem politikai haszon kérdése. Nem az szja csökkentéséről vagy az idei sporttámogatásokról vitatkozunk. Ez több annál. Könnyen visszafordíthatatlanná váló, hosszú távon beláthatatlan következményeket hordozó nemzeti és európai sorskérdésről van szó. Egyre többen vélekednek így az uniós országok vezetői közül is. Szerintem az illegális bevándorlással szembeni fellépés, a sok millió, Európába érkező afrikai és ázsiai migránssal kapcsolatos probléma megoldása, az ország és a jövő generációk biztonságának közös nemzeti minimumnak kellene lennie. A hazai baloldallal egyszerűen nem lehet ilyet kialakítani. Pedig meg kell érteniük, hogy a tömeges törvénytelen határátlépő között, ha nem cselekszünk, egy idő után megjelenhetnek a terroristák is. Elég, ha csak kettő lesz, vagy öt. Elnézve akár csak az Iszlám Állam embertelen módszereit, kegyetlenkedéseit, ismerve a szörnyű céljaikat, tudva, hogy semmit nem tolerálnak, ami csak kicsit is más, mint az ő felfogásuk, egyre többekben merül fel a kérdés, hogy miként lehet az Európába érkező tömegeket jobban ellenőrizni. Senki nem állítja, hogy minden illegális bevándorló rosszat akar Európának, de azt sem állíthatja senki, hogy mindegyik jót. Az ellenőrzés és a belépés rendjének szigorítása tehát megkerülhetetlen, ezért támogatom magam is a kormány intézkedéseit. Más uniós tagállamok is egyre inkább ebbe az irányba mozdulnak el. A hazai baloldalon meg médiumaikban mindeközben csak a cinizmusra, a támadásra és a gúnyolódásra futja, olyan „csak azért se” hangulatban.

– A Keleti pályaudvarnál kialakított tranzitzóna hatására javult a helyzet a bevándorlók ideiglenes táborává változott II. János Pál pápa téren?

– Javult, de a hatályos jogi szabályozás szerint nem lehet kötelezni egy illegális bevándorlót az ott-tartózkodásra, bárhová mehet. Ezzel személy szerint én nem értek egyet, ugyanis az, aki illegálisan jön be az országba, az az első mozdulatával törvényt sértett. Ettől kezdve viszont korlátozható lehetne az itt-tartózkodásának mikéntje. Annak örülök, hogy a kormány kezdeményezésére az illegális határátlépés szabálysértés helyett ismét bűncselekménynek minősülhet majd.

– Apropó, II. János Pál pápa. Mi a helyzet a Franciaországban nemkívánatosnak nyilvánított szobor befogadásával?

– Ha jók az információim, Franciaországban jelenleg még közigazgatási eljárás van folyamatban a szoborral kapcsolatban. Azok a civilek, akik vállalták a szoborügyet, értesítik majd az önkormányzatot, amint lesz újabb fejlemény.

– Ön kimaradt azon kollégái kórusából, akik saját kerületük területén látnák szívesen a szuperkórháznak nevezett intézményt. Ilyen jól áll a kerület egészségügyi infrastruktúrája?

– Józsefváros jóformán tele van kórházakkal. A saját szakrendelőnket is – 40 év után – éppen most újítjuk fel több mint egymilliárd forintból, bővülnek az egészségügyi szolgáltatások, és modern, profi környezet várja majd a betegeket. Mindig elsők között kezeltük a kerületiek egészségbiztonságát. Összességében tehát jónak mondható a városrész ellátottsága. Vannak azonban Budapestnek olyan régiói, ahol jó helyen lenne egy új kórház.

– Például?

– Személy szerint Buda északi részén tartanám jónak a beruházást, de sok vita lesz még erről.

– Ön a főváros önkormányzati és rendészeti tanácsnoka. Jól kijön Tarlós István főpolgármesterrel?

– Kiválóan.

– Van, aki nem találja meg vele a hangot. Lázár Jánossal például egészen szórakoztató üzengetésekbe szokott bonyolódni.

– Két jó humorú, karakteres ember.

– A humor mögött mégiscsak komoly vita húzódik meg.

– Igen, de azt ne felejtsük el, hogy ez a vita Budapest több száz milliárdos fejlesztéséről szól, míg a Demszky–Hagyó-korszakban a főváros csődhelyzetétől volt hangos a közbeszéd. Ez nem mindegy, a mostani egy jó tartalmú vita. Lázár Jánosnál van a fejlesztési pénzek elosztásának lehetősége, Tarlós Istvánnál pedig a megoldandó problémák alapos ismerete. Tudok róla, hogy rövid időn belül megszületik az egyez­ség következő lépése, amivel Budapest csak nyerhet.

– Ha már szóba került Tarlós István, számos hír jelent meg arról, hogy ha a jelenlegi főpolgármester nem indul a 2019-es önkormányzati választáson, akkor ön lehet a Fidesz jelöltje. Vannak főpolgármesteri ambíciói?

– A Fidesz olyan közösség, amelyben az ilyen döntéseket közösen hozzuk meg. Erre irányuló ambícióim nincsenek, és ennek a kérdésnek semmilyen aktualitása sincs.

– A BKV finanszírozása kapcsán kialakult vita mára elhalkult. Mi történt?

– Zajlanak az egyeztetések, őszre alakítunk ki a főpolgármesterrel közösen megoldási javaslatot, amelyet megküldünk a kormánynak. Tudomásul kell vennie minden félnek, hogy a BKV finanszírozásában nem lehet magára hagyni a fővárost, be kell szállniuk a kerületeknek, az agglomerációnak, és a kormánynak is segíséget kell nyújtania az elkövetkező években is. A fővárosi közösségi közlekedési rendszer brutálisan nagy rendszer, napi négymillió (!) utazási tranzakciót bonyolít. A járműpark amortizációja nagymértékű és folyamatos, csak ez a tétel önmagában évente meghaladja a tízmilliárd forintot, és akkor még nem beszéltünk az üzemeltetésről, a bérekről, a kötelező szolgáltatás színvonalának emelésével együttjáró költségekről. Hamar elmegy az évi 125 milliárd forint a tömegközlekedésre. Ezzel együtt a Tarlós-korszakban már nem vett fel a BKV egy fillér hitelt sem, sőt visszafizette, amit Demszkyék benne hagytak. Idén májusban pedig a kormány döntött a maradék 53 milliárd forint átvállalásáról. Jelenleg tehát már nincs adóssága a közösségi közlekedésnek, de az üzemeltetése, a jelenlegi járatszámok és színvonal megtartása, sőt emelése mellett komoly anyagi terhet jelent. Ebben kell részt vállalniuk a kerületi és agglomerációs önkormányzatoknak.

– Mikortól?

– Várhatóan már a jövő esztendőtől. Még ebben az évben megegyezünk erről.

– Szokott mostanában autóval közlekedni Budapesten?

– Szinte mindennap.

– Kit szokott szidni, amikor órákon keresztül araszol a negyvenfokos hőségben?

– Senkit nem szidok, nyugodt típus vagyok. Budapestiként azt is tudomásul kell vennem, hogy viszonylag kevés négyzetkilométeren nagyon sok ember él és közlekedik, különösen igaz ez a belső városrészekre. Arról nem is beszélve, hogy Budapest útjait naponta 650-750 ezer jármű terheli. Akkor kit szidjak?

– Rendben, de muszáj egyszerre lezárni, feltúrni mindent?

– Nincs minden feltúrva. Még mindig elviselhetőbbek nyáron a felújítási munkálatok, mint mondjuk ősszel, az iskolakezdés idején. Ilyenkor jóval kisebb a forgalom. Összességében annak örülök inkább, hogy épül és fejlődik a város. A kellemetlenségekért pedig elnézést és türelmet kérünk a fővárosiaktól, az ő kényelmüket és jobb környezetüket fogják jelenteni a mostani beruházások.

– A tömegközlekedésben is sok a gond. Meghibásodások sora…

– Hogy a főpolgármestert idézzem, a fővárosi metrószerelvények és buszok nem az utóbbi négy évben lettek 30-40 évesek. Folyamatosak a járműcserék, egyre több forrás áll rendelkezésre, és hamarosan megkezdődik a 3-as metró felújítása is. Demszkyék alatt 20 évig nem történt semmi, a már akkor is elavultnak számító metrószerelvényekkel sem. A kormány és Tarlós többek között befejezte a 4-es metró beruházását, felszámolta az adósságállományt, nekikezdett a kötött pályák felújításának, újakra cseréli le a járműparkot. Valóban sok gond van még, sok a meghibásodás, de a jelenlegi kurzus éppen azokat a problémákat számolja fel lépésről lépésre, amiket a szocialisták és az SZDSZ-esek örökül hagytak. Méltánytalan ezt elfelejteni.

– A 3-as metró felújítása miatt már-már korrupciót kiált az ellenzék. Miért nem új járműveket vesznek és miért pont az oroszok újítanak?

– Az mindig szórakoztató, amikor a baloldaliak korrupcióról beszélnek. Babérkoszorús bajnokok benne. A közbeszerzési eljárást törvényesen lefolytatták, az oroszok nyertek. Ha mások nyertek volna, az ellenzék amiatt háborogna. Az állandó támadásuk nem változtatja a tényeket: ők nem tettek semmit a 3-as metróval, ellenben kifosztották a BKV-t.

– Lesz-e dugódíj, ha igen, mikor, mennyi?

– A dugódíj még a Demszkyék által kötött egyik szerződés mellékkötelezettsége. Jelenleg is folynak Brüsszelben arról tárgyalások a kormány és a főváros részéről egyaránt, hogy módosítható-e ez a szerződés, s ha igen, miként. Azt, hogy lesz-e, és ha igen, mikortól, ma még nem lehet megmondani.

– Sokat harcol önben a kerületi polgármester és a fővárosi tanácsnok?

– Kicsit sem vagyok hajlamos a skizofréniára.

– Javult a mostani rendszerben a fővárosi önkormányzat működése, könnyebb vagy nehezebb a döntéseket meghozni az új szisztéma szerint?

– Szerintem sokkal jobb lett. Olcsóbb, demokratikusabb és hatékonyabb. A polgármesterek egységes jelenléte a közgyűlésben pedig garantálja, hogy valamennyi városrész képviselve legyen. Ez fontos, mert fogalmilag kizárt, hogy Budapesten olyan dolog történjen, ami legalább egy kerületet ne érintene, és ami valamelyik kerületben történik, törvényszerűen érinti Budapestet is. Igazi egymásra utaltság ez.

– Harmadik éve a Fidesz kommunikációs igazgatója. A párt és a kormány kommunikációjának teljesítménye finoman szólva is hullámzó. Voltak egészen elképesztő baklövések. Netadó, útdíj. Ez utóbbiról mára kiderült, az új rendszernek több kedvezményezettje van, mint kárvallottja, tehát hibáztak…

– Valóban, néhány esetben rossz volt a kommunikáció a kormány és a párt részéről is, de egy kicsit összetettebb dologról van szó. 2014-ben a magyar választók háromszor adtak nagy arányú felhatalmazást a Fidesz–KDNP-nek. Mindhárom választást hosszú, nehéz és komoly kampányok előzték meg. Nagyon sokan, nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy ismét elnyerjük a választók bizalmát. Az őszi választások után törvényszerű volt, hogy nem ugyanolyan üzemmódban folyik majd a kommunikációs munka, mint előtte. Emellett azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a politikai tapasztalatok szerint a mindenkori kormánypártok népszerűsége választási ciklus közepe felé haladva csökken, és meg kell emlékeznünk André Goodfriend amerikai ügyvivő szerepéről is, aki furcsa módon szövetséges, baráti ország delegáltjaként aktív alakítója volt az őszi kormányellenes eseményeknek. Mindemellett a médiavállalkozások egy része, főként a külföldi tulajdonúak, brutálisan szembefordultak a kormánnyal, mert az a reklámadón keresztül belenyúlt a zsebükbe. Mindez persze nem menti fel a rossz kommunikációt. Sokan követtek el hibákat, volt, aki nem tett bele annyi energiát a munkába, mint a választások előtt, mert elfáradt, de ennek az időszaknak vége. A kormány stabil, zajlik a munka, mindenki teszi a dolgát. A kormánypártok országos támogatottsága most is tetemes előnnyel bír az ellenzéki pártokéhoz képest, de ennek sincs most jelentősége, a jó kormányzásra kell elsősorban koncentrálni, nem a népszerűségre. Előbbi úgyis meghozhatja az utóbbit. Magyarországnak jó eredményei vannak nehéz európai gazdasági környezetben, és a korábbi döntések pozitív hozadékai már látszanak. Azt is mondhatnám, hogy a magyar reformok működnek.

– Kövér László felsőtárkányi erős kijelentése – „engem már végképp nem érdekel a Fidesz” – mit jelent? Hogy lehet ezt kommunikálni a párt tagsága és a választók felé?

– Kövér László szavait nem kell külön magyarázgatni a Fideszben. Szereti és tiszteli őt a tagság. Az említett rendezvényen a házelnök maga mondta el az idézett rész előtt, biztos benne, hogy kiforgatják majd a szavait. Igaza lett. Az elmondott szöveg számomra inkább azt sugallta, hogy a Fidesz nem cél, hanem eszköz a polgári berendezkedés eléréséhez, valamennyi magyar család boldogulásához. És ezzel egyetértek.

– A férfiak 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjjogosultságával kapcsolatos aláírásgyűjtést az elemzők egy része a kormánynak bevitt mélyütésnek tartja. Ez kommunikációs szempontból sem lenne kis kihívás…

– Orbán Viktor miniszterelnök kötött egy megállapodást a nyugdíjasokkal. Ez arról szól, hogy a kormány megvédi a nyugdíjak értékét és évről évre növeli. Az ellenzék által támogatott kezdeményezés viszont nyugdíjcsökkentést jelentene. Az külön pikáns, hogy azok az ellenzékiek, akik ezt most felkarolták, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának a lehetőségét nem támogatták. Mondjuk úgy, hogy minimum álságos a viselkedésük.

– Végül egy sportos kérdés. Négy hónapja a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke. Elültek a kinevezése kapcsán gerjesztett indulatok?

– Nem tudok a szövetségben indulatokról. 132 küldöttből 130-an támogattak, és még az ellenjelöltem sem szavazott ellenem. Nem kineveztek, hanem megválasztottak, maguk az érintettek. A sajtó egy része mutatta be úgy, mintha valami világbotrány történt volna, de nem történt. Jó a hangulat, kezdődnek a bajnokságok, készülünk a világversenyekre, nyugalom van. Sok a munka és körvonalazódik a magyar kézilabda stabil finanszírozásának új rendszere is. Remek sportág, kiváló sportolókkal, nagyszerű eredményekkel, szép reményekkel.

forrás: napigazdaság.hu

Hírkép galéria

Az oldalon megjelenő hírekhez tartozó képek gyűjteménye.

Program