Új támogatási konstrukció a kézilabdában

2015. október 3.
a a a

Dr. Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke sajtóbeszélgetésen látta vendégül a magyar sportsajtót, az esemény fókuszában a magyar kézilabdázás jelenlegi finanszírozási helyzete, illetve jövőbeli tervei álltak. 

- Az utóbbi időben sok találgatásról, pletykáról, ötletelésről lehetett hallani a magyar kézilabdázás támogatása kapcsán – kezdte a beszélgetést dr. Kocsis Máté. – Az NB I-es Liga ülésén már felvázoltunk egy konstrukciót, amely alapvetően pozitív változásokat indukál a sportban, a folyamat azonban még nincs abban a stádiumban, hogy döntésekről tudjunk beszámolni, de szeretnénk minden szurkolót megnyugtatni, hogy szó nincs visszalépésről, vagy arról, hogy a kézilabdázás és bármelyik klub anyagi helyzete romlana. A kézilabda az ország második legnépszerűbb sportágaként rászolgált a kiemelt kormányzati támogatásra is, ennek érdekében egyeztettem Orbán Viktor miniszterelnök úrral. Három pillér nyomán beszélgettünk, ennek kapcsán indultak el folyamatok, amelyek változást hoznak a sportág életébe: a három pillér az infrastruktúra, a stabil finanszírozás, valamint a szakmai- és utánpótlásvilág megerősítése.

Az MKSZ elnöke a sportág infrastrukturális helyzete kapcsán hangsúlyozta, hogy az összes megyei szövetség megkérdezése után immár tiszta képpel rendelkezik arról a szövetség, hogy mely településeken van élő kézilabda, hol nincs más sportág erősen jelen. A cél, hogy földrajzilag a megyéken belül minél egyenlőbben épüljenek meg a csarnokok, hiszen erre van szükség ahhoz, hogy a szülőknek legyen kedve elvinni a gyerekeket kézilabdázni. – A kormányzatnak 60 csarnok építésére tettünk javaslatot, reméljük, minél több megvalósul ezek közül. Kiemelném, hogy a következő évtizedekben folyamatosan világversenyeknek szeretnénk otthont adni sportágunkban, azonban ahhoz, hogy Eb-t vagy vb-t rendezhessünk, minimum négy, de inkább öt-hat legalább nyolcezer férőhelyes csarnokkal kell rendelkeznünk. Jelenleg ennek a kritériumnak csak a Papp László Sportaréna és a debreceni Főnix-csarnok felel meg. A Veszprém Aréna bővítése mintegy 900 millió forintból megoldható, az újonnan épülő Szeged Aréna pedig végül nyolcezer férőhelyes lesz. Emellett kiemelt fejlesztésben gondolkodunk Tatabányán, hiszem egész Komárom-Esztergom megyében nincs más jelentős sportág a kézilabda mellett. A férfi és női NB I adottságait is végignéztük, fejlesztések indulhatnak Vácott – az egyetlen vidéki város, amelynek két élvonalbeli csapata van – valamint Orosházán, Dunaújvárosban és Siófokon. Szentgotthárdon a jelenleg félkész csarnok mintegy 290 millió forintból befejezhető, Pécsett pedig – az MKSZ terveitől függetlenül – sportkomplexum épül, amely a kézilabdázóknak is helyet ad majd. Hatvan munkacsarnok építésére is javaslatot tettünk a kormányzatnak, becsléseink szerint egy-egy ilyen létesítmény 250-300 millió forintból elkészülhet, ráadásul a TAO-források révén több meglévő csarnok felújítása jelenleg is zajlik. Szeretnénk, ha még az idei évben döntés születne a nagy csarnokok kapcsán, a jövőben pedig évente 20-20 munkacsarnok építését tűztük ki célul.

A szakmai- és utánpótlásképzés kapcsán a sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy az MKSZ szakemberei olyan perspektíva kidolgozásán munkálkodnak, amely még vonzóbbá teszi a fiatalok számára a sportágat. Ennek jegyében az akadémiai képzés is bővülhet, a Nemzeti Kézilabda Akadémia mellett más képzési helyek bevonásával.

- A kirakat, azaz a válogatottak finanszírozása is komoly feladat, a nemzeti csapatok versenyeztetésére, adósság-konszolidációra, valamint az NB I/B-s klubok támogatására állami forrásból kapunk segítséget, de az élvonalbeli kluboknak is segíteni szeretnénk – mondta el dr. Kocsis Máté. – Első lépésben átvállaljuk a sportegyesületektől a felnőtt NB I-es mérkőzések játékvezetői, versenybírói díjainak kifizetését, ami évi mintegy 70 millió forint könnyebbséget jelent majd a kluboknak. Ám nagyobb terveink is vannak, hiszen célunk, hogy a magyar női NB I tartósan Európa legerősebb, a férfi élvonal pedig a kontinens második legjobb bajnoksága legyen. Egy folyamat elején vagyunk, de rendszerben tudtuk felvázolni az elképzeléseinket a kormányzatnak. A koncepció lényege, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a klubok által átadott vagyoni értékű jogokat, marketingjogokat ad el állami vállalatnak vagy vállalatoknak, és az ebből befolyó pénz mind egy szálig az NB I-es sportszervezetekhez kerül, és minden klub részesül a bevételekből. Csomagban adunk el meghatározott jogokat, az MKSZ mindezt több mint 3 milliárd forintért kívánja értékesíteni. Ennek révén a legeredményesebb klubok pénzügyi stabilitása biztosított lesz, így a sportág szurkolóinak egyik csapat miatt sem kell aggódniuk. Minden eddiginél több központi forrás jut majd a mostanában az érdeklődés középpontjában lévő Veszprémnek is, akárcsak a többi klubnak.

Az MKSZ elnöke elmondta, hogy a csapatokat sávosan tudja majd támogatni a szövetség, első körben a 2014/2015-ös bajnokság végeredménye alapján, de hosszú távon olyan szempontrendszer fog dönteni, amelynek része a minőségi utánpótlás-nevelés, hosszú távú eredményesség is. Ezt a szempontrendszert a Ligának, tehát az NB I-es csapatoknak is el kell fogadniuk, másként nem vezeti be az MKSZ. - Mindez azt is jelenti, hogy innentől kezdve érdemes lesz fölkerülni az NB I-be. A következő támogatási évben már ez a szempontrendszer dönt majd, mérlegelés nélkül. Szeretnénk, ha legalább négy kiemelt csapat lenne a férfiaknál és a nőknél is. A kluboknál továbbra is maradnak marketing jogok, reklámfelületek, és a névadó szponzori jogra is igényt tarthatnak. Azt szeretnénk, ha a támogatás egyrészt adósság-konszolidációra menne, másrészt pedig ne béremelésre, hanem hosszú távú színvonal-emelésre költsék el a csapatok. Reményeim szerint a pénz már első részlete már karácsony előtt a kluboknál lesz. Hiszek benne, hogy az új konstrukció hosszú távú fejlődési pályára állítja a magyar kézilabdát – zárta a sajtóbeszélgetést dr. Kocsis Máté.


forrás: kéziszövetség.hu

Hírkép galéria

Az oldalon megjelenő hírekhez tartozó képek gyűjteménye.

Program