Kitüntetés a 60. évfordulón

Díszpolgári címet adományoztak ’56 hőseinek

2016. október 29.
a a a


Az egykor Józsefvárosban harcoló hősöknek és a szabadságharc emlékét őrző intézményeknek adott át kitüntetéseket az önkormányzat vezetése október 24-én az Olasz Kultúrintézetben tartott ünnepségen, az 1956-os forradalom 60. évfordulójának alkalmából. Kocsis Máté polgármester köszöntőjében kiemelte: sohasem merülhetnek feledésbe azok, akik bátorságukkal letették az ország nemzeti szuverenitásának alapjait. Az eseményen Díszpolgári címet adományoztak három egykori forradalmárnak, akik 1956-ban a kerületben harcoltak: Wittner Máriának, és posztumusz Máté Ferencnek, akiket a forradalom leverése után bebörtönöztek, valamint az 1957-ben kivégzett Iván Kovács Lászlónak. Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetést kapott a Szabadságharcosokért Közalapítvány, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum.

Kocsis Máté polgármester köszöntőjében arról beszélt: a forradalom napjaiban a szabadság iránti vágy megihlette a hősöket, sokuk kockára tette életét érte, sokuk fel is áldozta magát. „Értük vagyunk ma itt, mert a könyörtelen megtorlás sem tehette meg nem történtté tetteiket, nem irtotta ki a történelemből áldozatvállalásukat. 1956 élőinek és holtjainak is tudniuk kell: mi soha nem felejtjük el, amit mindannyiunkért tettek.

Akkor nemcsak a szovjetek, hanem Európa és az egész világ számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarok nem tűrik az elnyomást, nem mérlegelik az erőfölényt és nem félnek a haláltól sem, ha nemzeti szuverenitásukról és a szabadságukról van szó. A magyar nemzet mindig a bátorság, a hazaszeretet és az összefogás szimbóluma lesz. Mindezért köszönettel és hálával tartozunk a hősöknek” – szögezte le a polgármester.

Kocsis Máté hozzáfűzte: Józsefvárosban különös jelentősége van a forradalomra emlékezésnek, hiszen az akkori események meghatározó helyszínei – a Corvin köz, a Magyar Rádió épülete, az egykori Köztársaság tér, a Blaha Lujza tér – mind-mind őrzik ’56 szellemét. „Lelkünkben mi is tudunk és akarunk ’56-osok lenni, így mi is tudunk és akarunk őrzői maradni az ő hazaszerető cselekedeteiknek” – fogalmazott, hozzátéve: sohasem merülhetnek feledésbe azok, akik bátorságukkal letették az ország nemzeti szuverenitásának alapjait. „Köszönjük ’56 hőseinek, hogy az utcákon épített bazaltkockák kupacai nem pusztán barikádok voltak, hanem a szabadságunkhoz vezető út első kövei” – zárta beszédét Kocsis Máté.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója – utalva a kitüntetésekre – beszédében azt emelte ki, hogy a 60 évvel ezelőtt harcolók a becsületet és a polgárságot tartották a legfontosabbnak. A nemzet és minden magyar becsülete ’56-ban és azóta is egyet jelent a szabadsággal, és a forradalmárok a saját, a családjuk, a barátaik, a nemzet becsületéért harcoltak – hangsúlyozta. 1956 hősei a magyar polgárokért, a polgárságért is harcoltak, „mert aki polgár, az szereti igazán azt a közösséget, amelynek a tagja, és ha kell, megvédi azt szóval, tettel, szavazattal” – hangsúlyozta az ’56-os Emlékév kormánybiztosa.

A most kitüntetettek őszinte, tiszta cselekedetei példát mutatnak jelennek és jövőnek, díjukat tekintsük intő jelnek, hogy őriznünk és tisztelnünk kell hőseinket, hogy mindig szülessenek újak – zárta szavait Schmidt Mária.

„Nemcsak minket büntettek, a házakat, otthonainkat is. Mi olyanok maradtunk, amilyenek voltunk, csak pár évvel idősebbek lettünk, és megsárgult a keresztlevelünk. De lélekben még fiatalok vagyunk” – fogalmazott Wittner Mária, miután átvette a Díszpolgári címet.

Hozzátette: most lehet igazán azt érezni az országban járva, hogy látszik az eredménye annak, amiért akkor küzdöttek.

Boross Péter egykori miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetés átvételekor hangsúlyozta: negyedszázada azok érdekében dolgoznak, akiknek 1945 után az akkori hatalom miatt szenvedniük kellett.

A vasárnapi eseményekre utalva hozzátette: tagjaik nem szeretik, ha a magyar himnuszt kifütyülik, ezért minden szükséges lépést meg fognak tenni, hogy „ne legyen a mindennapos demokrácia természetes része szent eszményeink megcsúfolása”.

Díszpolgári címben részesült:

Wittner Mária

1937. június 9-én született Budapesten. A forradalom eseményeiben az első naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. A november 4-ei szovjet támadás során az Üllői úton repeszektől megsebesült és a Péterfy Sándor utcai kórházba került. November 9-én sikertelenül próbálta meg elhagyni Magyarországot. Letartóztatták, de ekkor még elengedték. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát. 1957. július 16-án letartóztatták, majd 1958. július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélték, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult nemzetközi nyomásra. 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő volt. A mai napig őrzi, képviseli és terjeszti ’56 lángját, példát mutatva a fiatalabb generációk számára.

Posztumusz díszpolgári címet kapott:

Iván Kovács László

1930. augusztus 18-án született Debrecenben. 1956. október 23-án részt vett a rádió épülete előtti tüntetésen. A harcok során még aznap puskához jutott, és az Üllői úton szovjet tankok ellen harcolt. Október 25-én csatlakozott a Corvin közben harcoló ellenállókhoz, 26-ára már ő volt a vezetőjük. 28-án fogadta Nagy Imre, akitől követelte a többpártrendszer bevezetését, a szovjet csapatok kivonását, valamint az ellenálló csoportokból nemzetőrség szervezését.

1957. március 12-én letartóztatták, majd a Vida Ferenc elnökölte bíróság államellenes szervezkedés vezetésének vádjával kötél általi halálra ítélte, és 1957. december 30-án kivégezték. A címet a kitüntetett rokona, Rosenzweig Tamás és fia vette át.

Máté Ferenc

Józsefvárosban született 1935-ben. Részt vett a Rádió épületének elfoglalásában, majd csatlakozott a Corvin közi felkelőkhöz. November 1-jén a Práter utcai iskolában jelentkezett nemzetőrnek. 1957. november 16-án letartóztatták. A "Wittner-per" kilencedik rendű vádlottjaként a Fővárosi Bíróság nyolcéves szabadságvesztést szabott ki rá. 1963. március 16-án szabadult. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik.

A néhai józsefvárosi lakos 2007-ben Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetésben részesült. A díjat özvegyének és fiának nyújtották át.

Díszharang – Mindazoknak, akik a magyar szabadságharcért harcoltak 1956-ban

Az eseményen lelepleztek egy díszharangot, amelyet szimbolikus Díszpolgári címként, az élő és elhunyt bajtársak nevében, a szintén egykor Józsefvárosban, a Vajdahunyad utcai csoportban harcoló és később elítélt Varga János és Weinhardt Vilmos vett át. A díszharangot a Magyar Nemzeti Múzeumban fogják őrizni.

Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetést kapott:

Szabadságharcosokért Közalapítvány

1992-ben alapította Magyarország Kormánya alapítványként, 2004-től működik közalapítványként. A Közalapítvány célja az 1956 előtti politikai üldözöttek és az 1956-os forradalom és szabadságharcban résztvevők és sérelmet szenvedettek támogatása, szociális ellátásuk javítása, továbbá a forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeinek felkutatása, összegyűjtése és bemutatása.

Országos Széchényi Könyvtár

1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc, így vált Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteményévé és közintézményévé. Küldetése a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség hagyományos (papíralapú) és modern (elektronikus) könyvtári dokumentumainak megőrzése és közvetítése. 2012-től a megszűnt ’56-os Intézet az Országos Széchényi Könyvtár osztályaként működik. Munkatársai az ’56-os kutatás életben tartói, ennek során józsefvárosi felkelőket is kutattak és számtalan, 1956-ot feldolgozó kiadvány szerzői. A kitüntetést Tüske László főigazgató vette át.

Magyar Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum néhány esztendeje az 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó csodálatos, több száz darabos – főként grafikai – gyűjteménnyel gazdagodott. Mai tudásunk szerint az 1956-hoz kapcsolódó művészeti anyag összességében eléri a másfél ezres darabszámot.

A Múzeum egy mintegy háromszáz műtárgyat magában foglaló kiállítással tiszteleg a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. A díjat Varga Benedek főigazgató vette át.


forrás: józsefváros.hu

Hírkép galéria

Az oldalon megjelenő hírekhez tartozó képek gyűjteménye.

Program