Bauer Sándorra emlékeztek

2011. január 21.
a a a
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja és a VIII. kerületi polgármesteri hivatal közösen emlékezett a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél elhelyezett emléktáblánál Bauer Sándorra. A fiatal férfi a hazáért halt mártírhalált, miután 1969. január 20-án felgyújtotta magát, tiltakozásul Magyarország szovjet megszállása ellen.

Az öngyilkosság helyszínén, a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél emlékeztek a 17 éves autószerelő-tanuló fiúra. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Józsefváros polgármestere beszédében felidézte, az órát, amikor a fiatalember a múzeumhoz ment, leöntötte magát benzinnel és meggyújtotta ruháját. „El tudja-e képzelni közülünk bárki is azt a pillanatot, amikor megszületik - és nem lemondásból, hanem a tiltakozás végső lehetőségeként - a szándék a tizenéves fiú fejében, hogy jelnek adja oda magát? - tette fel a kérdést Kocsis Máté. Hozzátette: ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor távol állunk attól, hogy átérezhessük ennek a pillanatnak a komolyságát. Különös talán, hogy bátorságot, önfeláldozást egy tizenévestől tanulhatnak felnőttek, meglett nők és férfiak - jegyezte meg.

Bauer Sándor, a 17 éves autószerelő-tanuló az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül 1969. január 20-án egy óra után néhány perccel a Nemzeti Múzeum kertjében gyújtotta fel magát. Miközben teste lángolt, két kis nemzeti színű zászlót lobogtatott. A Múzeumkertben hamarosan két-háromszáz ember gyűlt össze, egy orvostanhallgató, Bihari Sándor próbálta megmenteni az életét. Mikor a szemtanúk Bauert kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen, és Jan Palachra hivatkozott: „a cseh testvér is megtette” - hagyta el ajkait. A kórházi ágyán január 22-én este hét órakor előzetes letartóztatásba helyezték Bauer Sándort, de életét már nem tudták megmenteni, másnap elhunyt. A sajtó egyszerű öngyilkosságnak próbálta beállítani az esetet, a temetés időpontját a rendőrség határozta meg. Bauer Sándor tettét és halálának hírét csak 1969. február 5-én hozták nyilvánosságra. Búcsúlevelében osztálytársának, Szilágyi Jánosnak ezeket a sorokat írta: „Azt üzenem, eszme nélkül nem él, csak létezik az ember. Tűzhalált halok, akárcsak az a csehszlovák fiatal, aki 19-én gyújtotta fel magát, így tiltakozva az orosz megszállás ellen.” Szüleitől ekképpen köszönt el: „szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek” - idézte fel beszédében a szomorú történetet Kocsis Máté polgármester.

Kocsis elmondta, Józsefváros már régóta tervezi Bauer Sándor szobrának felállítását, amely talán kompozíció lesz Jan Pallach-hal, és az 1970. február 13-án Erdélyben hasonlóképpen figyelemfelkeltő öngyilkosságot elkövető Moyses Mártonnal együtt.

Beszéde végén hozzátette: ma már - szerencsére - nincs szükség ilyen figyelemfelkeltő akcióra hazánkban, Európában. A titkosrendőrök nem poroszkálnak a sírhantok között, szabadon temethetünk. A politikus szerint az a mi feladatunk, hogy ezeknek a bátor fiatalembereknek, hősöknek örök emléket állítsunk, hogy soha, sehol, semmikor nem történhet meg még egyszer az, amely elleni tiltakozásuk életükbe került. Igaza volt Bauer Sándornak: hazájának valóban szüksége volt szénné égett holttestére. Miképpen most arra, hogy kegyelettel, soha el nem múló tisztelettel őrködjünk emléke felett - zárta beszédét a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Hírkép galéria

Az oldalon megjelenő hírekhez tartozó képek gyűjteménye.

Program