Search
Calendar

2022-05-17

Magyarország minisztériumainak felsorolásáról

← Vissza

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Minden parlamenti ciklus első és talán egyik legfontosabb döntése a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény. Ezúttal sincs ez másképp.
 

Április 3-án lezajlottak az országgyűlési választások. Ennek az eredménye világos felhatalmazást és világos mandátumot ad annak a kormányzó pártszövetségnek, amelyik megkapta a szavazatok abszolút többségét, sőt annál is többet. Ebből fakad a kormányalakítás felelőssége is, és ennek a feladatunknak kívánunk ezúttal eleget tenni.
 

Arról ebben a Házban már volt szó, hogy soha ennyien nem szavaztak egy pártra vagy pártszövetségre 1990 óta, és ez a kormány és a kormányzó pártok felelősségét nem gyengíti, hanem épp hogy nehezíti, súlyosbítja vagy nagyítja, kinek hogyan tetszik.
 

Az is kiderült április 3-án, hogy a magyar emberek a polgári kormányzás mellett döntöttek; a béke és a biztonság fenntartása mellett a családok támogatása, a rezsi és az adók csökkentése, illetve ezek megtartása, a rezsicsökkentés megtartása mellett foglaltak állást.
 

A mi felfogásunk szerint, miután a kampány meghatározó témái voltak az előbb említettek, éppen ezért az újabb kétharmados felhatalmazás is ennek szól, és az új kormány működési szerkezetének kialakításakor is ezeket kell figyelembe venni, emellett pedig az előttünk álló, a Magyarország előtt álló időszak kihívásait és feladatait. Ezeket kell alapul vennünk, hiszen, ahogy miniszterelnök úr elmondta, minden kormányalakításnál a legfontosabb szempont, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amelyik a következő négy évben a ma detektálható problémákat jól kezeli, az előttünk álló időszak kihívásait és feladatait jó alapokon elhelyezve, ezekre jó válaszokat tud adni.
 

Itt szükséges megemlíteni azt is, ami szintén az országgyűlési választási kampány meghatározó témája volt. Itt élünk Magyarországon, itt élünk Európában, ráadásul a Föld nevű bolygón, ezért észleljük a bennünket körülvevő világot, és nem nehéz megállapítanunk, hogy az európai emberekre olyan évek várnak, olyan évtized vár, amely számos, ma még nem ismert kihívást rejt maga előtt. Szeretném önöket emlékeztetni, hogy 2015-ben, 2015 júliusában még ismeretlen kifejezés volt sok magyar ember számára az a fogalom, hogy illegális migráció, aztán egy hónap múlva pedig már egész Európát a szó szoros és a szó átvitt értelmében is lángba borította. Aztán 2020 elején teljesen ismeretlen kifejezés volt a világjárvány vagy a pandémia; nem nagyon használtuk ezt, aztán egyik napról a másikra világszerte elkezdte szedni az áldozatait. És miután Magyarország, Európa és a világ megbirkózott ezzel a kihívással, akkor pedig kitört a háború. És annyiban más a helyzet, mint tőlünk nyugatabbra, hogy abban azért, gondolom, egyetértés van, hogy az ukrán-orosz vagy az orosz-ukrán háború másképp néz ki Záhonyból, mint Strasbourgból vagy Brüsszelből, éppen ezért Magyarországon ennek is kiemelt figyelmet kell majd szentelni.
 

Itt szeretném önöknek megjegyezni, sokadjára, mindenféle vitát elkerülendő, hogy a Fidesz és a kereszténydemokraták pártszövetsége elítéli az orosz agressziót; elítéljük a katonai fellépést, de azt valljuk, hogy a háborúban való részvétel, az abba való beavatkozás semmire sem megoldás. Nekünk az az érdekünk, nekünk, magyaroknak itt Magyarországon az az érdekünk, hogy kimaradjunk a fegyveres konfliktusból; és az a kötelességünk, hogy részt vegyünk a humanitárius feladatok ellátásában. Ebben a helyzetben a magyar emberek biztonsága az első és a háború elől menekülő emberek segítése a második legfontosabb feladat, és én azt gondolom, hogy amikor az új kormánystruktúráról beszélünk, akkor ennek is, mint a választói akarat egyik legfontosabb pillérének, a figyelem középpontjába kell kerülnie.
 

A háború az európai gazdaságra is rányomta a bélyegét, az energiaárak számos helyen elszabadultak, van olyan európai ország, ahol meghárom- vagy megnégyszereződtek , az infláció jelentősen nőtt. Az infláció hatásaitól a magyar embereket elsősorban a rezsicsökkentés, az üzemanyagár- és az élelmiszerárstop védi, és azt gondoljuk, hogy az április 3-ai választáson a magyarok amellett is állást foglaltak, hogy a kormány az inflációtól védő intézkedéseket vagy megtartsa, vagy azok mellett, vállalva az európai vitákat is akár, minden körülmények között kiálljon.
 

Az új kormányzati struktúrának alkalmasnak kell lennie arra, hogy ezekkel az ismert és ma még ismeretlen veszélyekkel szemben is hatékonyan megvédje Magyarországot, és intézkedésekkel gondoskodni tudjon a magyar emberek és a magyar családok biztonságáról. A kormány szerkezete a javaslatunk szerint ennek megfelelően módosul az előző ciklushoz képest, követve ezeket a célkitűzéseket és reagálva a globális veszélyekre.
 

A javaslatunk alapján az új kormány a következő minisztériumokkal alakulna meg: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Építési és Beruházási Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség, Pénzügyminisztérium és Technológiai és Ipari Minisztérium.
 

Talán érdemes néhány mondatban indoklást fűzni a javaslat elemeihez is. A történelem során sokszor bebizonyosodott már, hogy nincs sikeres Magyarország sikeres agrárium nélkül. Az ágazat a gazdasági-társadalmi stabilitásban mindig is stratégiai szerepet töltött be, most azonban ennek az ágazatnak is eddig nem tapasztalt kihívásokkal kell szembenéznie, és olyan körülmények közt kell helytállni a mezőgazdaság szereplőinek, amelyek eddig talán nem voltak.
 

Ha visszaemlékeznek, a koronavírus-járvány vagy az időjárás-változásból eredő viszontagságok, a világpiaci áremelkedés, az energiadrágulás, és hosszan sorolhatnánk, kiélezett helyzetet teremtett, amit egyébként az orosz-ukrán háború is tovább súlyosbít.
 

Ebben a helyzetben fontos, hogy olyan kormány, illetve olyan Agrárminisztérium jöjjön létre, amely prioritásként kezeli a belföldi élelmiszer-ellátás biztosítását, az agrárgazdasági versenyképesség fenntartását, és mindemellett kellő figyelmet és gondot fordít a minőség biztosítására is.
 

Április 3-án a magyar emberek a béke mellett foglaltak állást. Mint ahogy azt az imént elmondtam, a mi határozott és rendíthetetlen álláspontunk szerint Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, de részt kell vennie a humanitárius tevékenységben, így az új kormány egyik legfontosabb feladata lesz, hogy megőrizze ezt a békét és biztonságot. Ezen cél érdekében meg kell erősíteni mind a Belügyminisztérium, mind a Honvédelmi Minisztérium, mind pedig a miniszterelnök munkaszervezetét. Ez indokolja a rendvédelmi szervezetek közötti átszervezési javaslatokat is majd, amelyekről már a sajtóban is elindult egy diskurzus. A mi felfogásunk szerint ezek a változások segítik majd Magyarországot abban, hogy minden fórumon érvényesíteni tudjuk az előbb elmondott, békéhez és biztonsághoz fűződő érdekeket.
 

Az elmúlt évek eredményei igazolták azt a döntést, hogy a külgazdaságot és a külügyeket egy egységként kezelni vagy egy feladatként felfogni helyes, így lehet a leghatékonyabban érvényesíteni itt is a magyar érdekeket, ezért lényegében a Külgazdasági és Külügyminisztériumra változatlan formában van szükség.
 

Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is a jogalkotásért, illetve az eddig feladatkörébe tartozó feladatok ellátásáért felel. Az az önök kormányában volt, Arató úr, amikor akkori ellenzéki képviselőket, például Kósa Lajost, a házelnök urat vagy a mai miniszterelnököt Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György megbízásából Laborc Istvánék megfigyelték. Úgyhogy kérem, hallgasson végig, mert felkenődik megint a falra!
 

Létre fog jönni az Építési és Beruházási Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Egyébként ennél a tárcánál a jövőt illető kérdések gyűlnek össze, ha egy lépéssel távolabb nézik, és itt lesznek azok a feladatok, amelyek egy XXI. századi társadalompolitika megvalósításához is szükségesek. Miután ezt is a magyar érdekek közé soroltuk, ezért tartjuk szükségesnek, hogy önálló tárca lássa el ezt a feladatot; csakúgy, mint a Technológiai és Ipari Minisztérium is, amely talán a korábbi ITM-hez hasonlítható, megváltozott, illetve kibővített feladatkörökkel. A hazai iparfejlesztés hozzájárul Magyarország önellátásának és gazdasági versenyképességének biztosításához.
 

Ez a kormányzati felépítés a mi meggyőződésünk szerint, amit a fentiekben ismertettem, megfelel azoknak a választói elvárásoknak, amelyeket április 3-án célul tűztek ki a magyarok, megfelel a magyar nemzet érdekeinek, megfelel a Magyarország előtt álló kihívások leküzdéséhez fűződő érdekeknek, és megfelel a világban bekövetkező változásoknak.
 

Értelemszerűen ez egy struktúra, nagyban függ attól, hogy ezt a struktúrát kikkel és milyen feladatokkal sikerül feltölteni, de én azt gondolom, hogy a jelen, aktuális politikai, társadalmi, európai gazdasági környezetet ismerve ennél jobb kormányszerkezetre javaslatot tenni nem tudtunk. Ezért kérem, fogadják ezt el, és támogatásukkal biztosítsák a kormány megalakulását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

← Vissza