Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!

Magyarország jogállamként védett értékei megsértését differenciált büntetőjogi, szabálysértési és közigazgatási jogi eszközökkel szankcionálja attól függően, hogy az adott jogellenes cselekmény milyen jogtárgyat milyen mértékben sért. A társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szembeni védelmet jogrendszerünkben a szabálysértési jog hivatott biztosítani. A szabálysértési jogi szabályozás egyszerre kell hogy védelmet nyújtson az alapvető értékeket csekélyebb formában veszélyeztető, valamint a jog által még védendőnek ítélt értékeket fenyegető magatartásokkal szemben.

E kettősség a szabálysértési jog fejlődését és hatályos szabályozását, a mostanit is egyaránt áthatja.

Ahogy azt már többen említették a korábbi felszólalásokban, a szabálysértés jogintézménye kialakulása során számos kihívással nézett szembe és számos változáson ment át. A joggyakorlatot, az államigazgatást és a jogelméletet egyaránt tulajdonképpen 1990 óta folyamatosan foglalkoztatta a szabálysértés újraszabályozásának igénye.

Az ügy akkor került előtérbe, amikor - ahogy Szabó Tímea képviselő asszony is utalt rá - Magyarország 1992-ben fenntartást tett az emberi jogok európai egyezménye megerősítése kapcsán. E fenntartás egyben arra is rávilágított, hogy bizony sokféle elképzelés és sokféle irány jelentkezett a szabályozási igények megfogalmazásában, amelyek gyakran igen eltérőek voltak. A szakmai közvélemény számára ugyanakkor elfogadott volt, hogy az új törvények olyan eljárási rendet kell hogy tartalmazzanak, amelyek méltányosak és fairek. Az 1999-es reform legnagyobb újdonsága a bírói út igénybevételének lehetősége volt.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Ha ma a jogrendszer által védelemre méltatott értékek körét áttekintjük, láthatjuk, hogy az emberi élet, a közélet tisztasága, illetve az igazságszolgáltatás rendje ellen irányuló támadások kivételével az életviszonyok szinte valamennyi területén adott a szabálysértési felelősségre vonás lehetősége. A szabálysértési felelősségre vonás a jogsértés természete, az elbírálás rendje és a szankció tekintetében a büntető igazságszolgáltatáshoz áll közel. A szabálysértési felelősség alapvetően bűnfelelősség, azaz a természetes személy múltban elkövetett jogsértésére válaszol. Ezen új szabálysértési törvény megalkotásának célja az elődök nyomdokain haladva egy olyan új eljárási rendszer kialakítása, amely hatékony és gyors eljárási lehetőséget biztosít az egyes hatóságok számára. Továbbá szándéka a javaslatnak a szabálysértési eljárás hatékonyságának növelése, az adminisztratív terhek csökkentése is ezáltal.

Az eredményesebb eljárás iránti igény a szabálysértési jog területére is kihat, tehát a törvényjavaslat - összhangban a büntető jogszabályok módosításával - a jelenleginél szigorúbb és kibővült szankciórendszert vezet be a jogsértések megelőzése és büntetése érdekében.

A tervezet szerint a kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekményeket is gyorsított eljárással bírálhatja el a bíróság, amely mindenképpen jó, közvetve csökkenti a bürokráciát is. A szabálysértést és bűncselekményt elválasztó értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. A közigazgatási eljárás hatálya alá tartozó cselekmények szabálysértési törvény hatálya alól történő kikerülésével az eljárások párhuzamossága, az ugyanazon cselekmények miatti kettős szankcionálás lehetősége megszűnik, ezáltal jelentősen egyszerűsödik a korábbi szerteágazó szabálysértési hatósági rendszer.

Tisztelt Képviselőtársak!

A törvényjavaslat ötödik része a jelenleg hatályos szabálysértési tényállásokat alapul véve rendelkezik az egyes tényállások megállapításáról. A szabálysértési tényállásoknál a különös részben nem kerül meghatározásra a kiszabható büntetési nem és annak mértéke, kivéve, ha az adott cselekmény szabálysértési eljárással büntethető. Ez alapján az általános részben is meghatározottak szerint a szabálysértési hatóság szabadon állapíthatja meg a szabálysértés miatt kellő visszatartó hatást kiváltó szankciót. Ennek átgondolásával beláthatjuk, hogy nem feltétlenül ad szabad kezet ezeknek a mérlegelésében, hiszen mint ahogy a vitában már többen hivatkoztak rá, a bíróság mérlegelési jogköre számos esetben megmarad és ez így helyes.

Az eddig elhangzottak alapján tehát, amelyet néhány aprósággal szeretnék még kiegészíteni, némileg reagálva egyes hozzászólásokra, azt gondolom, hogy a törvényjavaslat egy hatékonyabb, gyorsabb és alaposabb szabálysértési eljárási gyakorlat érdekében született, és ennek a jogi feltételeit teremti meg. Éppen ezért én magam támogatandónak tartom.

Engedjék meg, hogy egyrészt a Harangozó képviselő úr, másrészt a Szabó Timea képviselő asszony által elmondottakra reagálva valóban a hét elején a szabálysértési törvény úgy lett elfogadva, ahogy a képviselő asszony mondja, tehát az a település, amely rendet igyekszik tenni a saját közterületein, előbb lesz szíves a hajléktalanellátás feltételeit biztosítani. Nyilvánvalóan ennek az ágazati törvényekben való meghatározása jelen pillanatban is életben van. Ennek az újragondolása szükséges. Ugyanakkor ezzel együtt azt gondolom, hogy a szabálysértési törvény ebbéli passzusa csak akkor lenne támadható olyan vehemenciával, mint amilyennel van, ha egyébként ez a kitétel nem lenne benne.

Én ma azt gondolom, hogy azok a települések, amelyek nem teljesítik a szociális oldalát a hajléktalankérdésnek, nem helyes, ha a rendészeti oldalát is megpróbálják firtatni, én éppen ezért ezt a passzusát a szabálysértési törvénynek is jó szívvel tudom védeni.

Köszönöm, hogy meghallgattak.