Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Egy demokratikus, erős országnak szüksége van olyan törvénykezésre, egy olyan törvényhozási aktusra, amelynek köszönhetően az állam képes megvédeni az állampolgárait, és benne biztonságban érzik magukat. Fontos, hogy tudják azt is az állampolgárok, hogy ezeket a törvényeket az állam be tudja tartatni. Az is világos mindannyiunk számára, hogy az elmúlt jó néhány évben a közbiztonság és a magyar közállapotok drasztikus állapotba kerültek. Éveken át módunkban állt figyelemmel kísérni, hogy számos elkövető a tettét rendre minden súlyosabb következmény nélkül ússza meg.

A Fidesz 2009. február 17-én nyújtotta be az Országgyűlés elnökéhez a "három csapás" néven ismertté vált törvényjavaslatot. Ennek első eredményeként 2009-ben törvény módosította a Btk.-t, és beiktatta az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát. Ezenkívül kizárta ezen elkövetői kört valamennyi általános részi kedvezményből. A törvényi szigorítás ezeken a területeken azonban nem volt elegendő, ezért az Országgyűlés további szigorítást látott szükségesnek, amely törvényi változás 2010. július 23-án lépett hatályba.

Tisztelt Képviselőtársak!

A sokszor tévesen három csapásként lefordított büntetőjogi koncepció az Egyesült Államok büntetőjogi szabályozásából eredeztethető. Először Kaliforniában 1994-ben népszavazás nyomán egy gyermekgyilkosság hatására szavazták meg. Lényege, hogy a két erőszakos vagy más komoly bűncselekményt elkövető terheltet a harmadik elítélése után automatikusan életfogytiglani szabadságvesztésre ítélik, akkor is, ha utóbb csekély súlyú bűncselekményt követett el. A koncepció gyorsan elterjedt, s ennek eredményeként 2004-re már 25 állam implementálta. Azóta az európai uniós tagállamok büntető törvénykönyvei között is találunk olyat, amelyik az amerikai mintához hasonló rendelkezéseket tartalmaz. Például Szlovákiában életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel sújtják azt az elkövetőt, aki a büntető törvénykönyvben taxatíve felsorolt bűncselekmények - például erőszakos közösülés, emberölés, emberkereskedelem - valamelyikét követi el.

A három csapás rendelkezéseivel kapcsolatban a legtöbbet vitatott kérdés, hogy a középmérték alkotmányellenesen korlátozza-e a bírók függetlenségét. A korábbi középmértékes szabályról az Alkotmánybíróság 2002-ben kimondta, hogy nem alkotmányellenes. A középmértékes büntetéskiszabás elve csak irányt mutat a büntetést kiszabó bíró számára, ezért nem eredményezi a bírói mérlegelés elvonását.

A törvény másik gyakran hangoztatott ellenérve, hogy a kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságveszély alkotmányellenes, szintén nem állja meg a helyét. A törvény ezzel bizonyos körben meghatározza a bíróság számára, hogy milyen büntetést köteles alkalmazni, ez azonban nem teljesen ismeretlen a magyar büntetőjogban, hiszen más büntetések kötelező alkalmazását is előírja a Btk. A bevezetése óta eltelt időben a bíróságok megyénként átlagosan két-három esetben alkalmazták a három csapás törvényt.

Néhány példát hadd említsek! 2010 nyara óta Komárom-Esztergom megyében négy erőszakos többszörös visszaeső ellen emeltek vádat, ebből egy esetben kértek életfogytiglant egy emberölési kísérletet és kifosztást követő vádlottra, akit a törvényszék el is ítélt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a főügyészség adatai szerint három esetben alkalmazták a három csapás törvényt, de életfogytiglani büntetés nem kértek egyik vádlottra sem, sőt, a bíróság az egyik esetben megállapította, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös visszaeső.

Nógrád megyében egy ember ellen szabtak ki ez alapján súlyosabb büntetést: a megyei bíróság két évről három évre súlyosbította egy 1993 óta összesen kilencszer büntetett férfi ítéletét. 2012. február 14-én pedig életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a zalaegerszegi törvényszék azt a sümegi férfit, aki 2010 nyarán hét esetben rabolt ki pénzintézetet.

Tisztelt Képviselőtársak!

Egy civilizált társadalomban az együttélésnek vannak határozott sarokkövei. Egyetlen közösség sem működhet úgy, hogy az együttélésnek nincsenek szabályai.

Kijelenthetjük tehát, hogy a büntető törvénykönyv szigorítása a három csapás bevezetésével a veszélyes bűnözők elleni minden eddiginél szigorúbb fellépés érdekében történt. Eddigi erőfeszítéseink már jelentősen javítottak a helyzeten annak az elvnek az érvényesítésével, hogy a kis bűn is bűn.

Köszönöm a figyelmüket.