Search
Calendar

2010-07-12

Forrás: MTI


Három évvel leszerelésük után már lehetnének jelöltek a rendőrök, katonák

← Vissza

Budapest, 2010. július 12., hétfő (MTI) - Változtatott múlt héten benyújtott alkotmánymódosítási javaslatán a fideszes Lázár János és Kocsis Máté: e szerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésüket követően nem öt, hanem csak három évig nem lehetnének polgármester- vagy képviselőjelöltek. Az MSZP szerint a fideszes Borkai Zsolt, Győr polgármestere hétfőn, a honvédelmi bizottság ülésén szembesült azzal, hogy már az őszi önkormányzati választáson élne az új szabály, ami őt is érinti.

A két kormánypárti politikus múlt csütörtökön benyújtott indítványáról hétfőn tárgyalt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága.

Az MTI megkeresésére Kocsis Máté, a honvédelmi bizottság elnöke azt mondta, a testület ülésén vita alakult ki arról, hogy indokolt-e azonnal egy ilyen hosszú időtartamra, öt évre bevezetni ezt a rendelkezést.

Hangsúlyozta, a cél a rendvédelmi szervek depolitizálása, azonban hétfőn - miután mind a szakbizottság, mind pedig a Fidesz-frakció tagjai közül kezdeményezték az öt év lecsökkentését - visszavonták indítványukat, és újat adtak be, amelyben "első körben" három évet javasolnak.

Ennek alapján az alkotmány érintett pontja úgy szólna: "a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán."

Kocsis Máté az MTI kérdésére azt mondta, a bizottság ülésén a fideszes Borkai Zsolt, Győr polgármestere kérte az eredeti javaslat értelmezését, a vita azonban - tájékoztatása szerint - nem a személye, hanem az időtartam indokoltsága körül alakult ki. (Borkai Zsolt 2006-ban szerelt le, így őt az őszi önkormányzati választáson való induláskor érintette volna az eredeti indítvány által szabott korlát.)

A fideszes politikusok javaslatuk indoklásában azt írták, hogy a módosítás a hatalom megosztásának és az államhatalmi ágak elválasztásának biztosítása érdekében az alkotmány szintjén garantálja, hogy a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, mint a végrehajtó hatalom gyakorlásában részt vevő tisztségviselők ne lehessenek egyben a törvényhozó hatalmat gyakorló Országgyűlés tagjai, de még jelöltként se indulhassanak az egyes választásokon. 

Harangozó Tamás, a testület szocialista tagja szerint a bizottsági ülésen történt "közjátékból" egyértelműen kiderült, hogy a kormánypárti frakcióban ülők sem mindig tudják, mi van az általuk benyújtott törvényekben.

Az MTI-nek nyilatkozva felidézte: az ülésen a hatálybalépésre vonatkozó pontosító kérdést a fideszes Borkai Zsolt tette fel, amire a kormány képviseletében a Belügyminisztérium helyettes államtitkára megerősítette, hogy ezek a szabályok már az őszi önkormányzati választásokon érvényesek lennének és így derült ki, hogy rá is vonatkoznának.

Harangozó Tamás szerint a kormánypárt frakciójában ülő képviselő elgondolkozhat azon, hogy a képviselői mandátuma is csak annak köszönhető, hogy korábban még a Fidesz nem volt kormányon, hiszen képviselőnek és polgármesternek sem indulhatott volna.

Harangozó Tamás álságosnak és nevetségesnek nevezte azt a bizottsági ülésen elhangzott indoklást, miszerint egy rendőr vagy például egy titkosszolga olyan információhoz juthat hozzá, ami a politikai ellenfeleire nézve dehonesztáló lehet. Ezen az alapon a nemzetbiztonsági bizottság tagjai sem indulhatnánk a semmilyen posztért, hiszen ők is hozzájuthatnak titkos információkhoz - jegyezte meg.

Álláspontja szerint a törvénymódosítás illeszkedik "az alkotmányozó diktatúra" eddigi döntéseinek sorába. Mint mondta, az alkotmánymódosítás tartalma elfogadhatatlan és példátlan, hiszen egyetlen demokratikus országban sem korlátozzák ennyire az állampolgárok passzív választójogát. 

 

Forrás: MTI


← Vissza